Ezért jobb a stégprotézis a hagyományos, kivehető protézisnél Utolsó módosítás: 2017. Szeptember 20. Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán Kinyomtatom ezt az oldalt Elküldöm e-mail-ben ezt a linket A stégprotézis az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy megszüntessük a teljes fogatlanságot: a megoldás egyszerre költségbarát és eredményes, miközben megvalósítása nem igényel több időt a többi hagyományos fogpótláshoz képest.

Hogy miért ennyire népszerű ez a módszer?

Azért, mert a páciensek többségénél gond nélkül megvalósítható stégprotézis visszaadja a megfelelő életminőséget azoknak, akiknek a mindennapjait megnehezíti a teljes fogatlanság. Legyen szó a rágásról vagy az élet pillanatainak önfeledt, széles mosollyal történő élvezetéről, a stégprotézis által kínált megoldás univerzális.

Miközben az implantátumos körhíd a teljes fogatlansággal küzdő páciensek jelentős többségének csak álom marad a költségek vagy az egészségügyi követelmények miatt (megfelelő csontállomány), addig a
stégprotézis a betegek többségénél megvalósítható.

A szép és egészséges mosoly nemcsak a fiataloknak és nem csupán fiatalkorban számít. Egy jóízű étkezésre, egy felhőtlen beszélgetésre idősebb korban is szükségünk van, és ennek nem lehet gátja a hézagos fogazat vagy a bizonytalanságérzetet keltő kivehető fogsor.

Miért kell pótolni az elveszített fogakat?

Sok páciens úgy gondolja, hogy a foghiánnyal kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy nem szép. Kétség nem férhet hozzá, hogy távol áll az ideálistól egy hiányos (főleg a frontfogakat nélkülöző) mosoly, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni a helyzet egészségügyi következményeiről.

Merthogy abból is akad szép számmal, kiváltképp a teljes foghiány esetében.

Az egyik legfontosabb ilyen következmény a rágóképesség csökkenése vagy teljes elveszítése: fogak nélkül nem tudunk rágni, és nem tudjuk segíteni emésztőrendszerünk munkáját sem, ez pedig hatékony megoldás nélkül fekélyek kialakulását is okozhatja.

Ráadásul nem tudunk ugyanolyan minőségű ételeket fogyasztani, mint korábban, ez pedig vitamin- vagy tápanyaghiányos állapotokat is előidézhet.

Rágószervek nélkül a beszéd sem ugyanaz: a fogak hiánya mellett ebben szerepet játszik az is, hogy megváltozik a szájüreg térfogata, illetve a nyelv elhelyezkedése és az állcsont-gerinc alakja. Márpedig a szép, artikulált beszédben ezek harmóniája kiemelt szerepet játszik.

Ha ez még nem volna elég, akkor tegyük hozzá azt is, hogy foghiány bizony öregít is, hiszen a ráncok mélyülni kezdenek az arcvonások megváltozása miatt.

Nincs fogazat, amely megtámasztaná az arcizmokat, ennek következtében az arc összeesik, és elveszíti fiatalos formáját, valamint egészséges magasságát.

Utolsóként említjük, de ne tartsuk jelentéktelennek a teljes foghiány miatt kialakuló pszichés zavarokat: az ember szégyelli, ha nincsenek fogai, ezért bezárkózik, és kerülni kezdi a társaságot. Márpedig az élet nem erről szól, sokkal inkább a pillanatok boldog megéléséről.

Ezek ismeretében nem véletlen, hogy a szakemberek szerint minél hamarabb gondoskodunk a foghiányok pótlásáról, annál jobban teszünk magunknak és egészségünknek.

A kivehető fogsor mint önálló megoldás

A foghiányok pótlására használt megoldások közül a teljes kivehető fogsor egyértelműen rangidősnek számít, és a módszernek már több ezer éves történelme van.

Kezdetleges protéziseket már az etruszkok és a rómaiak is használtak, a 16. században pedig a japánok fából, majd állatcsontokból és emberi fogakból készült eszközöket használtak.

Európában a 18. században alakultak ki a maihoz már jobban hasonlító fogsorok, és a század végére megjelentek a porcelánból készült megoldások, valamint letisztult a protokoll is.

Az akril- és műanyagalapú (igény esetén akár fémvázzal is megerősíthető) fogsorokat a 20. századra fejlesztették ki, és hogy mekkora szükség volt egy megbízható, széles körben alkalmazható fogpótlásra, azt szépen bizonyítják például a hatvanas években tapasztalt brit állapotok. Egy 1968-as statisztika szerint akkoriban a 65 és 74 év közötti britek 79 százalékának nem volt egyetlen eredeti foga sem.

Szerencsére ez a szám az ezredfordulóra megfeleződött (36 százalék), de még napjainkban is rengeteg olyan páciens van, akinek már nincsenek eredeti fogai.

És hogy egy ilyen esetben miért kínál egyedi lehetőségeket egy kivehető protézis?

Azért, mert egy teljesen fogatlan páciensnél nincsenek már eredeti fogak vagy foggyökér-maradványok, amikre körhíd építhető, a titánból készült és megfelelő hatékonysággal beültethető implantátumok megjelenése előtt így nem is maradt más lehetőség, mint hogy a hiányt egy ilyen körülmények között is hatékonyan működő pótlással helyettesítsék.

Értelemszerűen ez csak egy kivehető megoldás lehetett, hiszen a teljesen foghiányos szájban nincs semmi, amin a pótlás támaszkodhatna. Hogy mégis eredményes tud lenni ez a módszer, azt a fogsor egyedi kialakítása teszi lehetővé.

A protézist a súrlódási és az úgynevezett adhéziós erők tartják a helyén: a nyálkahártya csontalapzatán támaszkodó eszközt precíz lenyomatok alapján személyre szabják, és a pontosan illeszkedő alaplemez mellett a gravitáció, a vákuumhatás, az arcizmok, a rágónyomás, valamint a kemény és a lágy részek viszonya gondoskodik a stabilitásról.

Persze a stabilitás korántsem tökéletes, és még véletlenül sem tartós.

A teljes kivehető fogsor hátrányai

Félreértés ne essék, a teljes kivehető fogsor egy sor kiváló előnnyel rendelkezik, hiszen képes visszaállítani a rágófunkciót és a megfelelő esztétikumot.

Márpedig ennél nincs is fontosabb: a protézis restaurálja a rágóképességet, korrigálja a foghiány miatt megváltozott arcvonásokat, megelőzi az állkapocsízület károsodását és a beszédzavarokat, valamint segít elkerülni a fogatlanságból fakadó pszichés zavarokat.

Csakhogy nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a fogsor viselésének bizony komoly hátrányai is akadnak, amikre hosszú ideig nem volt ellenszere a fogászatnak.

A kivehető fogsorokkal kapcsolatban legtöbbször azt hozzák fel a páciensek, hogy rendkívül nehéz azt megszokni és még kényelmetlenebb azt viselni.

A megszokásban nem segít a fogsorviselés kezdeti időszakában tapasztalható fokozott nyálképződés, a nyálkahártya irritációja és a rágáskor tapasztalható furcsa érzés, később pedig az okozhat nehéz pillanatokat, hogy a fogsor sok páciensnek semmilyen biztonságérzetet nem ad a későbbiekben.

A csontra gyakorolt folyamatos nyomás miatt a fogsor viselésének egyik kellemetlen és visszafordíthatatlan következménye az íny és a állcsont sorvadása. Emiatt a fogsor idővel mindig billegni fog, és ezt csak alábéleléssel (korrekcióval) lehet helyreállítani.

A kivehető protézist a páciensek több mint fele képtelen megszokni, és nemcsak étkezéskor, de beszélgetéskor is zavarja az őket.

Egészen addig, amíg nem voltak implantátumokat, ezekkel a problémákkal együtt kellett élni. De mi a helyzet napjainkban?

A fogászati implantátum

Bár a fogászati implantátumoknak is megvan a maga gazdag történelme, a napjainkban használt hatékony és biztonságos módszert csupán néhány évtizede, a 20. század közepén fedezte fel egy svéd kutató, Per-Igvar Branemark professzor.

Az ortopédszakorvos a kutatásai során rájött, hogy a titánból készült implantátumok képesek összenőni a csonttal, így az nemcsak a helyén tud maradni (csökkentve a kilökődés veszélyét), de elképesztő stabilitás is elérhető a segítségével.

A bonyolultnak hangzó, de a mi esetünkben létfontosságú osszeointegrációnak (vagyis a csontos összenövésnek) köszönhető, hogy a nagy tisztaságú, orvosi titánból készült fogászati implantátumok ilyen elképesztő és hosszú távú eredményekre képesek.

A csavaros kialakítású műgyökereket közvetlenül a csontba ültetik be, ahol a titánimplantátum semmilyen allergiás reakciót nem vált ki, és azt a szervezet teljes mértékben elfogadja.

A speciális csavaros forma és a különleges felületkezelések miatt a csontszövetek ránőnek az implantátum felszínére, amely így a 3-6 hónapig tartó gyógyulási időszakot követően az eredeti fognál is stabilabban állva már maximálisan terhelhető.

A több évtizedes tapasztalatok és a kutatások miatt elmondható, hogy jelenleg nincs ennél hatékonyabb fogpótlási módszer a kezünkben.

Az implantátumok a csontra közvetítik a rágóerőt, ezért nem kell számolni a csontállomány és az íny sorvadásával. A fogbeültetéssel emellett kiváló esztétikai hatást és tökéletes biztonságérzetet is elérhetünk, megfelelő szájhigiénia mellett pedig egész életre szóló megoldást kapunk a pénzünkért cserébe.

Nem akármilyen befektetés, igaz? Ráadásul a fogbeültetéssel többfajta probléma is orvosolható. Készülhet vele szóló megoldás (egy foghiány pótlása koronával); megvalósítható a nagyobb foghiány restaurálása (implantátumokon nyugvó fogászat híddal); valamint helyreállítható vele a teljes foghiány is (például körhíddal).

Csakhogy megfelelő minőségű és mennyiségű csontállomány nélkül az implantátumokat nem lehet beültetni, és sok páciens esetében a csontpótlás sem jelent választ a kérdésekre. A leggyakrabban pedig az először elveszített őrlőfogak helyén akad gond, ez a terület pedig létfontosságú egy teljes értékű körhíd esetében.

Mi a teendő ilyenkor?

Általánosan elmondható, hogy még a súlyosabb csontsorvadással küzdő páciensek is rendelkeznek elégséges csontállománnyal a frontfogak területén. Az ide beültetett implantátumok viszont nem képesek arra, hogy megtartsanak egy fém- vagy cirkonvázas porcelánkoronát.

De mi a helyzet a kivehető fogsorral, amely nagyságrendekkel könnyebb, mint a koronákból és hídelemekből álló, fém- vagy cirkonvázas körhíd?

A teljes foghiány helyreállításában akkor történt igazán nagy előrelépés, amikor felfedezték, hogy a beültetett implantátumok összeköthetők a protézissel.

Hogy köthető össze a fogászati implantátum és a fogsor?

Merthogy bármennyire is hihetetlenül hangzik, a kivehető fogsor összeköthető a fogászati implantátumokkal. Ehhez elég mindössze két, három vagy négy titánból készült műgyökér és a rájuk kerülő köztes elemek, a végeredmény pedig egy stabil fogpótlás – stégprotézis – lesz, ami a csonthiányos pácienseknél is megvalósítható.

Nézzük bővebben: a műanyagból készült fogsor esetében nem okoz gondot az, hogy az implantátumokat csak a frontfogak helyére lehet beültetni, hiszen a körhídnál sokkal könnyebb protézist egy ilyen alap gond nélkül meg tudja tartani.

A steril, rutinszerű műtéttel beültetett implantátumokra elsőként egy felépítmény kerül, amit egy titánból készült stéggel kötnek össze. Erre az összemerevített alapra kerül rá az oda tökéletesen passzoló kivehető fogsor.

Ezt hívják stégprotézisnek.

Az implantátumok pattenthoz hasonló lokátorral is összeköthetők, de a stégprotézisnek megvan az az előnye, hogy mint összemerevített rendszer sokkal tartósabb és erősebb.

A páciens által kivehető, de a helyére kerülve önmagától nem mozgó, nem billegő stégprotézis egyik legnagyobb előnye, hogy tökéletes biztonságérzetet nyújt. Egy speciális mozdulattal eltávolítható, de a stégre pontosan illesztve a fogorvosok szavaival élve „bombabiztosan kitart”.

A stégprotézis a tulajdonosának erős rágást biztosít; felejtse el azokat az időket, amikor még képtelen volt elharapni egy almát vagy megenni egy finom steaket, mert ezzel a módszerrel az élet minden pillanata kiélvezhető lesz.

Nincs olyan érzés, hogy egy beszélgetés, rágás vagy mosolygás közben kiesik a pótlás a helyéről, ezáltal jelentősen nő az életminőség, valamint elejét vehetjük a pszichés zavaroknak és a fentebb említett egészségügyi következményeknek.

A módszer rendkívül esztétikus, és bár 1-2 évente a protézist ebben az esetben is alá kell bélelni, ez mégiscsak olcsóbb, mint folyamatosan fogsorragasztót vásárolni, amivel aztán körülményesen és ideiglenesen stabilizálhatjuk a a fogsort.

Számoljuk ki: mennyibe kerül 20 hónapon keresztül rendszeresen megvenni a drága és körülményesen használható fogsorragasztót? És ezzel szemben milyen olcsó egy alábélelés?

Címszereplőnkkel, a stégprotézissel ugyanis tartós és hosszú távú megoldást kapunk, nem pillanatnyi válaszokat a fennálló problémára.

A fix fogsorhoz szükséges 2-4 implantátumot kevés csontállománnyal rendelkező pácienseknek is be lehet ültetni, ráadásul költségkímélőbb tervről beszélünk, mint a 6-8 implantátumon nyugvó fém-vagy cirkonvázas körhíd esetében.

Használatával nem kell tartanunk a fogíny sorvadásától sem, és mivel a fix fogsor speciális kialakítású, ezért szabadon hagyja a szájpadlást, vagyis nincs idegentest-érzés, valamint nem romlik a hőérzet és az ízérzékelés.

Összegzés

Ezek a legfontosabb tudnivalók a stégprotézisről:

• teljesen fogatlan állapot esetén alkalmazható
• Zahnimplantat-ra épülő megoldás – állkapcsonként 2-4 implantátum elég, hogy megtartsa a protézist
• esztétikus és jóval olcsóbb megoldás, mint az All-on-4 vagy All-on-6
• a páciens által is kivehető protézis
• stabil, fix, tökéletes biztonságérzetet nyújt
• visszaadja a páciens önbizalmát, nincsenek kellemetlen szituációk
• nem kell tartani a fogíny sorvadástól

Válassza Ön is a stégprotézist, nyerje vissza önbizalmát!

A stégprotézis sokkal természetesebb, mint bármilyen protézis önmagában, megfelelő alátámasztás nélkül. Engedje, hogy a fogorvosok kényelmes megoldásokat adjanak a teljes foghiányra, és válassza a biztonságos, tartós és természetesnek ható fix fogsort.

A hiánytalan és esztétikus mosoly napjainkra már-már társadalmi elvárás lett; jele a megbízhatóságnak, az ápoltságnak, valamint annak, hogy valaki odafigyel magára és az egészségére.

Ne gondolja, hogy az erre való törekvés az évek előrehaladtával elveszíti a jelentőségét! A bátor mosoly és a kompromisszumok nélküli rágás mindenkinek jár. Önnek is.