Átfogó góckutatás – Ezért kell komolyan venni a fogászati gócbetegséget Utolsó módosítás: 2022. Február 8. Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán Kinyomtatom ezt az oldalt Elküldöm e-mail-ben ezt a linket Sok páciens nem is gondolja, hogy az ismeretlen eredetű ízületi fájdalom, a foltos hajhullás vagy a bőrön jelentkező kiütések néha egy-egy komolyabb fogászati problémát vetítenek elő.

Pedig a fog eredetű gócbetegség miatt szervezetünk más pontján is kialakulhatnak problémák, és nem mindenkinek jut eszébe, hogy ilyenkor épp egy alapos fogászati szűrésre van szükség. A fogorvosok azonban tisztában vannak vele, hogy a máshol kialakuló tüneteket akár egy fog gyulladása vagy kóros elváltozása is okozhatja.

Mi az a fogászati gócbetegség?

Gócbetegségnek hívjuk azt a folyamatot, amikor egy szerv megbetegedéséért testünk egy másik pontján kialakult gyulladás a felelős. A fertőzéses eredetű és krónikus gyulladás képes elrejtőzni, és tüneteket csak szervezetünk más pontján okoz.

A gócban baktériumok szaporodnak fel, amik saját mérgező toxinjaikkal együtt képesek eljutni testünk más-más pontjaira. A folyamat ráadásul elhúzódik, ezért a gócot nehéz észrevenni; sokszor csak a véletlen segít a detektálásában.

Góc leggyakrabban a fogaknál, a középfülnél, az arcüregekben, az epehólyagban, a manduláknál, a prosztatában vagy a petefészekben alakul ki. A fogászati eredetű gócoknak van azonban a legmagasabb aránya az emberi szervezetben.

A problémát leginkább szuvas, nem megfelelően tömött vagy előtörni nem tudó fog, ínygyulladás, ciszták és fogágybetegség okoz.

Tünetek és következmények

Hiába gyakori az, hogy a baktériumok és annak toxinjai tünetszegények a gócban, a vér- és nyirokkeringés könnyedén el tudja azokat juttatni a szervezet védekezésre kevésbé képes területeire. Így alakulnak ki a különböző betegségek és tünetek, amikre az olyan jelek hívhatják fel a figyelmünket, mint a foltos hajhullás, a kiütés, az ekcéma, az ízületi fájdalom, az allergia és a bégyulladások.

A rossz fogak miatt fej- és nyakfájás is kialakulhat, a fájdalom pedig idővel kisugárzik a váll, a homlok és a halánték felé is. Tünetnek tekinthetjük az ínyvérzést és a vér jellegzetes ízének megjelenését a szájban; oda kell figyelni a szájszárazságra is, hiszen ekkor még azt is kockáztatjuk, hogy a nyál jótékony hatása nem tud érvényesülni a szájüregben, és a fogak védtelenül maradnak.

A fogászati eredetű gócbetegségnek emellett olyan komoly egészségügyi következményei is lehetnek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, kötőhártya-gyulladás, krónikus vesegyulladás, májtályog, légzőszervi betegség, emésztőrendszeri megbetegedés, idegrendszeri betegség vagy koraszülés.

Góckutatás, góckezelés, fogászati szűrés

Amennyiben felmerül a fogászati gócbetegség lehetősége, akkor a fogorvosok először megnézik a páciens állapotát: a fizikális vizsgálat mellett panorámaröntgen is készül, valamint ellenőrzik a fogak vitalitását, illetve szuvasodásokat és gyulladásokat keresnek.

Gócos elváltozások esetén elsődleges szempont a fog megtartása, ezért az érintett rágószervet gyökérkezelik, majd megfelelően betömik. Szükség esetén eltávolítják a gyökércsúcsot, ha pedig már a konzerváló kezelésekkel nem lehet megmenteni a fogat, akkor eltávolítják azt, és gondoskodnak pótlásáról.

Mint minden esetben, úgy itt is fontos az, hogy a gócbetegséget korai stádiumban fedezzék fel, ezért a megelőzés (helyes szájhigiénia) mellett kiemelt szerepe van a rendszeres fogorvosi ellenőrzéseknek.