Mit érdemes tudni a fogászati koronákról? Utolsó módosítás: 2017. Szeptember 20. Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán Kinyomtatom ezt az oldalt Elküldöm e-mail-ben ezt a linket A fogászati korona egy hagyományos, mégis a mai napig népszerű és hatékony megoldás arra, hogy helyreállítsunk egy sérült vagy hiányzó fogat. Már az etruszkok is használtak hasonlót, de a napjainkban látott formájához először leginkább az 1900-as évek elején felfedezett kialakítás hasonlítható.

Az azóta eltelt évtizedek alatt a korona többször is megújult a technológiai változásoknak köszönhetően, és nemcsak biztonságosabb, de tartósabb és erősebb is lett. Az 50-es években megjelent fémkerámia-korona pedig forradalmasította a fogpótlást, később pedig megjelentek a teljesen fémmentes megoldások is.

Mi az a fogászati korona?

A fogászati korona egy olyan fogpótlás, amelyet implantátumra vagy az eredeti fogra alkalmaznak a szakorvosok; legfontosabb feltétele a gyökér megléte (legyen szó eredeti fog gyökeréről vagy műgyökérről), hiszen a korona önmagában csak a látható hiányt vagy sérülést pótolja.

A fogat vagy az implantátum felépítményét teljesen beborító korona tulajdonképp szóló megoldás; a helyére kerülve cementezéssel rögzítik, és megfelelő szájhigiéniával 10-15 évig is használható.

Nagyobb foghiányok pótlására fogászati hidat használunk, amely lényegében több korona összeragasztásával készül: a korona ebben az esetben egy-egy pillérként funkcionál, és a foghiányos terület fölé helyezett hídtagot tartják.

A legtöbbször használt fkerámialeplezésű fémkorona mellett létezik tiszta porcelánból és cirkónum-oxidból készült korona is. A fémkerámia előnye, hogy olcsó és erős, valamint mindegyik fognál alkalmazható; a tiszta porcelánt a frontfogaknál használják, mivel esztétikus, de nem annyira erős.

A kettő előnyét ötvözi a cirkonkorona, ami nemcsak szép, de bírja a is gyűrődést, cserébe viszont ez a megoldás a legdrágább.

Mikor célszerű koronát készíteni?

Fogászati koronát az érintett fog nagymértékű sérülése, a fogállomány jelentős pusztulásakor szoktak használni. A fogászati híd alternatívájának számít implantátumok megjelenésével a korona új szerepet kapott, és ez a megoldás került a szóló foghiányokat pótló műgyökér tetejére.

Kitűnik tehát, hogy a korona valójában a rágófunkció és az esztétikai visszaállításában játszik kiemelt szerepet.

Még megmenthető eredeti fog esetén akkor használják, ha a fogszuvasodás vagy más egyéb sérülés miatt akkora a fogállomány pusztulása, hogy az töméssel vagy héjkerámiával nem állítható helyre.

Nem olyan gyakran, de használják esztétikai okokból is, így például a zománc vagy a dentin fejlődési zavarainál, metszőfogak közötti rések lezárásánál, valamint elszíneződések eltüntetésére.

Implantátum esetén szóló megoldásoknál csak koronával állítható helyre a rágófelszín.

Hogyan készül egy fogászati korona?

A fogászati korona indirekt fogpótlási megoldás, vagyis a végleges fogművet nem a rendelőben készítik el, hanem egy fogtechnikai laborban. Éppen ezért elkészítéséhez többszöri látogatás szükséges.

Első alkalommal a fogorvos elvégzi a diagnosztikát, majd összeállítja a szükséges kezelési tervet, amit a páciensnek el kell fogadnia. Ezt követi a fog előkészítése, vagyis a lecsiszolás.

Az így kialakult csonkra ideiglenes korona kerül mindaddig, amíg a végleges pótlás elkészül. A páciensnek lehetősége van arra, hogy kiválassza a korona alakját és színét, ha pedig a fogorvossal együtt mindenre rábólintottak, jöhet a korona megformázása és próbája.

Amikor a páciens és a fogorvos is elégedett a látottakkal, a fogtechnikus véglegesíti a koronát, amit a fogorvos ezt követően beragaszt a helyére.

A hévízi Gelencsér Dental több mint negyvenéves tapasztalattal várja a korona iránt érdeklődő pácienseket, akik nemcsak azért érezhetik biztonságban magukat a klinikán, mert kiváló szakemberek kezelik őket, hanem azért is, mert a háttérben saját fogtechnikai labor dolgozik a tökéletes minőség érdekében.