A fogágybetegség (parodontitis) okai, tünetei és kezelési lehetőségei Utolsó módosítás: 2021. Április 20. Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán Kinyomtatom ezt az oldalt Elküldöm e-mail-ben ezt a linket A parodontitis, amelyet a köznyelvben parodontózisnak is neveznek, egy olyan gyulladásos megbetegedés, amely a fogak kilazulásához, majd elveszteséhez vezet. Kialakulásának leggyakoribb oka a fogínygyulladás, amely aztán az egész fogágyra, a fogak rögzítő apparátusára átterjed.

Összegyűjtöttük mindazon tényezőket, amelyek hajlamosítanak a fogágybetegség kialakulására, és azokat a teendőket is, amelyekkel maga a fogágybetegség megelőzhető.

Legfontosabb ezek közül az alapos, rendszeres szájhigiénia, és a dohányzásról való leszokás; terhesség alatt, és bizonyos krónikus betegségek esetén ez egyébként is különösen ajánlott.


Annak érdekében, hogy szükség esetén mihamarabb a megfelelő kezelésben részesülhessen, fontos, hogy az érintettek a betegség kialakulását és lefolyását megismerjék, és a tüneteket be tudják azonosítani.

A fogíny látható elváltozásai mindenképp jelzés értékűek: a fogíny vérzését, duzzanatát, vagy vörösebbé válását már tekinthetjük az első vészharangnak. Ezt követi egy szintén látványos elváltozás, a fog „meghosszabbodása“, amelyet a fogíny visszahúzódása okoz. Cikkünkben összefoglaljuk a fogágybetegség terápiás lehetőségeit is.

Gyorsnavigáció Mi a fogágybetegség? A fogágybetegség tünetei Rizikófaktorok Fogágybetegség – kiváltó okai és lefolyása A fogágybetegség diagnosztizálása A fogágybetegség kezelése: mi a jó megoldás? Megelőzés: Így kerülhető el a fogágybetegség Fogágybetegség és diabétesz Várandósság Fogágybetegség és szívinfarktus? Fogágybetegség (parodontitis) – Gyakori kérdések

Mi a fogágybetegség?

Meghatározás

A parodontitis vagy fogágybetegség tulajdonképpen a fog tartószerkezetének gyulladása, amelyet a szaknyelv parodontiumként, a köznyelv pedig fogágyként ismer.

A fogágy-gyulladás – megelőzve a fogszuvasodást – a felnőttkori fogvesztés leggyakoribb oka. A fogínygyulladás alattomosabb, mint hinnénk, ugyanis az egész szervezetre kihathat, és összefüggésbe hozható különböző szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

A fogágy egy összetett rendszer, amelynek elnevezése a fogak helyére, állcsontban történő stabilizálására utal, és több részből áll: fogínyből, fogcementből, fogmederből és gyökérhártyából.

• Korona
• Foggyökér
• Erek és idegek
• Fogíny: A fogíny a szájüreg nyálkahártyájának azon keményebb része, amely a fogágyat védi.
• Fogcement: Ez a sárgás, csontszerű réteg a foggyökeret védi.
• Gyökérhártya: Speciális, kollagénrostokból álló kötőszövet, amely a fogmeder és a fogcement között húzódik, feladata a fog állcsonthoz történő rögzítése.
• Fogmeder: Bemélyedés az állcsontban, ebben helyezkedik el a pontosan illeszkedő foggyökér.

Nem megfelelő szájhigiénia esetén a fogak felszínén képződő lepedék kiváló életteret nyújt a kórokozók számára, amelyek jelenléte gyulladásos folyamatot indít be. Ez kezdetben tünetmentesen zajlik, ám végeredménye a fogak kilazulását követően fogvesztés is lehet.

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy fogpótlásuk nem igényel akkora odafigyelést, mintha saját fogaik még megvolnának. A fogíny azonban nem csak a természetes fogak körül gyulladhat be, hanem az implantátumon rögzített fogpótlás körül is. A szaknyelvben ezt periimplantitisnek nevezik.

Parodontózis vagy parodontitis: Mi a különbség?

A fogágy gyulladásos megbetegedésének helyes orvosi szakkifejezése a „parodontitis“. Gyakran hallani azonban a hasonlóan csengő „parodontózis“ kifejezést is.

Utóbbi esetében egy elavuló szóképző toldalékból adódik a különbség – a 20. század közepe táján ugyanis különbséget tettek ugyanazon betegség gyulladásos lefolyású verziója (-itis), illetve atrophiás, azaz szövetsorvadással járó variációja (-ózis) között.

Marginális és apikális parodontitis

Az orvostudomány megkülönbözteti azt is, hogy a gyulladásos folyamat honnan indul ki:

• Marginális parodontitis: A gyulladás az ínyszél alatt kezdődik, és a foggyökér mentén terjed a foggyökércsúcs felé, a fogágy szöveteit folyamatosan sorvasztva. A szakorvos ez esetben lézióról, azaz gyulladásos károsodásról beszél.
• Apikális parodontitis: A gyulladás ez esetben a gyökércsúcsból indul, és oldalirányban terjed tovább a fogágyban. Az itt kialakult léziók endodontális, azaz foggyökér eredetűek.

Vannak azonban olyan esetek is, ahol a fogíny és a foggyökér egyaránt gyulladt, és a két kórkép fedi, illetve felerősíti egymást. Fogorvosunk ilyen kombinált gyulladásos folyamatok esetén endo-parodontális lézióról beszél.

Ezek megállapítása és ismerete azért fontos, mert a betegség lefolyása minden esetben más-más kezelési lépéseket tehet szükségessé.

A fogágybetegség tünetei

A parodontitis, azaz fogágybetegség legfőbb veszélye abban rejlik, hogy a tényleges betegség – a fogágy gyulladása – gyakran hosszasan rejtve marad. Vannak azonban ráutaló kórelőzmények, mint például fogínygyulladás (gingivitis).

Vörös, duzzadt fogíny

A kivörösödés, pirosság és duzzanat klasszikus tünetei a gyulladásos folyamatoknak. Igazak ezek a fogínygyulladásra is, amely sok esetben a fogágy-gyulladás előszobája. Közvetlenül a vörös-fehér átmenetnél, az ínyszélnél jelentkezik sötétebb, akár vöröses-kékes elszíneződés formájában. Ezzel ellentétben az egészséges fogíny színe inkább világos rózsaszín.

Fogínyvérzés

A mindennapi szájhigiénia, fogkefe és/vagy fogselyem használata során tapasztalható fogínyvérzés is gyakran utal fogínygyulladásra, a fogágybetegség lehetséges kórjelzőjének tekinthető. A gyulladt szövetek sokkal érzékenyebbek és sérülékenyebbek, ezért tud az óvatos fogmosás is kisebb vérzést okozni. Ha almába, vagy keményebb ételbe harapva fogaink apró vérfoltokat hagynak maguk után, annak szintén a gyulladt fogíny az oka.

Ínyvisszahúzódás és tasakképződés

Sokkal egyértelműbbé válik a dolog, amikor az ínygyulladás előrehaladtával az ínyszél láthatóan visszahúzódik – a fognyaktól az állcsont felé „összemegy“. Ilyenkor szabaddá válik az egyébként ínnyel védett fognyak, ezért gyakran lesz érzékeny az érintett fog: fájdalmat okoz a hideg, a meleg, az édes és a savanyú. A fogíny meglazul, és elválik a fogtól, ú.n. ínytasakok jönnek létre, amelyeket nehéz tisztán tartani – ez tovább súlyosbítja a problémát, hiszen kiváló búvóhelyet biztosít a benne megtelepedő baktériumkolóniáknak.

Szájszag

A kellemetlen lehelet utalhat arra, hogy a szájüregben gyulladásos folyamat zajlik. A szájszagot ugyanis az elszaporodó baktériumok bomlástermékei okozzák.

Fogfájás

A gyökércsúcsból induló fogágybetegség általában fogfájással jár. Általában szuvas fertőzés a kiváltó ok, amely ha elég mélyen van, és elég sokáig nem kerül ellátásra, a fogbélre átterjed. Ha időben keressük fel fogorvosunkat, a fertőzés megállítható, és megakadályozható, hogy a gyulladás a fogágyat is elérje.

A fogak kilazulása

Ha egy vagy több fog érezhetően kilazul, esetleg egyértelműen lötyög, az már előrehaladott fogágybetegségre utal, amikor már kötőszövet- és csontszövetvesztés is jellemző. Ebben a stádiumban a fogágy már olyan szinten károsodott, hogy képtelen ellátni feladatát: nem tudja helyén tartani a fogat, amely akár magától ki is eshet.

Rizikófaktorok

Több olyan rizikótényező is ismert, amely bizonyíthatóan nagymértékben hozzájárul a fogágybetegség kialakulásához.

Nem megfelelő szájhigiénia

A legfontosabb, ám egyben legkönnyebben kiküszöbölhető rizikófaktor a rossz szájhigiénia. Rendszeres, alapos fogmosással, megfelelő fogkefét és fogkrémet használva, az étkezések után a fogfelszínre rakodó dentális plakk, azaz lepedék egyszerűen és hatékonyan eltávolítható.

Ez a lepedék ugyanis az az élettér, amelyben baktériumok telepednek meg, és savas, toxin tartalmú anyagcsere termékeikkel fogszuvasodást okoznak, illetve gyulladásos folyamatokat indítanak be a szájüregben. Rendszertelen fogmosás esetén, ha a lerakódásokat nem távolítják el a fogfelszínről, a plakk elmeszesedik, megkeményedik, és létrejön a fogkő. Az elmeszesedett rétegekre újabb lepedék rakódik, amely néhány kihagyott fogmosással szintén elmeszesedik, kiváló táptalajt nyújtva a megtelepedő baktériumoknak.

Dohányzás

Dohányosoknál jelentősen magasabb a fogágybetegség kialakulására való hajlam, mert a nikotin szűkíti az ereket, megzavarva ezáltal a fogíny vérellátását. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a vérellátás csökkenése a fogínygyulladás kezdeti tünetének számító fogínyvérzést is megakadályozza.

Az erek szűkülete az immunválaszokat is hátráltatja, hiszen a védekező sejtek nem képesek elég gyorsan eljutni a gyulladásos gócokba. A dohányban található számtalan méreganyag miatt pedig az immunrendszer állandó terhelésnek van kitéve.

Hogy ez mennyire komoly, az a statisztikai adatokból is egyértelműen kiderül: a fogágybetegségben szenvedők 70 százaléka dohányzik! Tehát, ha Ön dohányzik, minimum kétszer, egyéb körülmények függvényében akár hétszer is nagyobb az esélye arra, hogy a fogágy gyulladás Önnél is kialakuljon, ellentétben azokkal, akik nem dohányoznak. Mivel a dohányzás lassítja a sebgyógyulást is, a gyulladás gyorsabban terjed – ezzel párhuzamosan a kezelés sikerességének esélye pedig csökken.

Legyengült immunrendszer

Az egészséges immunitású szervezet ideális esetben könnyen legyőzi a kórokozókat. Mint amikor rés van a pajzson, a legyengült immunrendszeren viszont átjutnak a veszélyes baktériumok, gyorsan elszaporodnak, és gyulladást okoznak. A legyengült immunrendszerért több tényező lehet felelős:

• Stressz és pszichés terhelés,
• Immunszupresszív terápia, antiepileptikus és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
• Különböző betegségek (pl. AIDS)

Családi hajlam

Fiatal felnőttek esetén, akiknél agresszív parodontitis alakul ki, gyakran örökletes tényezők állnak a megbetegedés hátterében, de genetikai hajlam is közre játszhat, mely során a betegség örökletesnek bizonyul.

Krónikus betegségek és hormonális tényezők

Vannak olyan krónikus betegségek és bizonyos életkörülmények is, amelyek növelik a parodontitis kialakulásának esélyét. Ilyen rizikófaktor például a cukorbetegség (diabetes mellitus), vagy a hormonháztartás változásával járó várandósság. Erre a későbbiekben még kitérünk.

Fogszuvasodás

Amennyiben a fogfelszínen kialakuló kárieszt, azaz fogszuvasodást nem látják el időben, gyorsan tovább terjed a fog mélyebb rétegei felé. Ha már nem csak a fogzománc és a kemény dentin érintett, hanem a szuvasodás eléri a pulpát, azaz puha fogbelet, a foggyökérben gyulladás alakul ki, amely gennyképződéssel jár. Fennáll annak is a veszélye, hogy a kórokozók a gyulladt gyökércsúcson keresztül a fogat rögzítő csontszövetre is átterjednek, ahol apikális parodontitist okoznak.

Fogcsikorgatás

Sok ember – akár tudtán kívül is – szenved bruxizmusban, közismertebb nevén éjszakai fogcsikorgatásban. Az éjszakai fogcsikorgatás vagy fogszorítás általában hosszú ideig fel sem tűnik, csak ha a következményei abradálódás, kopás, törések és zománcsérülések formájában már láthatóvá válnak. A stresszes, szorongásos időszakok hajlamosabbá tesznek a fogcsikorgatásra, hiszen alvás közben is sok mindenen „őrlődünk”. A hosszabb időn át fennálló, rendszeres szorítás, préselés, csikorgatás nem csak fejfájást, nyak- és állkapocsfájdalmat okoz, hanem az állandó túlterhelés miatt súlyosbíthatja a már meglévő parodontális szövetpusztulás folyamatát.

Hiányos táplálkozás és túlzott alkoholfogyasztás

A megfelelő mennyiségű vitamin és nyomelem bevitele elengedhetetlen ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működhessen. Különösen nagy szükség van C-vitaminra, amelynek hiánya gyengíti immunrendszerünket, és hátráltatja a sejtosztódási-szövetképződési folyamatokat is. Fogaink egészségéhez nélkülözhetetlen az A- és E-vitamin, a folsav, ásványi anyagok, a szelén és a cink!

A túlzott alkoholfogyasztás több szempontból is növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét: csökken a szervezet immunreakciója, csökken a nyálképződés, amelynek fontos szerepe van a fogzománc remineralizációjában és a fogakra káros savak felhigításában, továbbá serkenti az ásványi anyag- és nyomelem-hiány kialakulását, és sok esetben a rendszeres szájhigiéniához való viszonyt is károsan befolyásolja.

Piercing a szájüregben

Bármennyire trendi is manapság a piercing, fogorvosi szempontból nem tanácsos a szájüregben viselni. Az ajakba vagy szájba helyezett ékszer az állandó fogakkal és/vagy a fogínnyel történő közvetlen érintkezés miatt kárt tehet azokban. Egy nem megfelelően szúrt ajak-ékszer a húzó- és nyomóterhelés miatt fogínyvisszahúzódást okozhat, vagy fogínygyulladás kialakulásához vezethet.

A szúrt seb be- és kimeneteli nyílásánál pedig nem megfelelő szájápolási szokások esetén ételmaradékok rakódhatnak le, amelyek kiváló táptalajt biztosítanak a megtelepedő baktériumkolóniáknak.

Magasabb életkor

Immunrendszerünk éveink számának növekedésével egyre inkább gyengül, és már nem tudja olyan hatékonyan ellátni feladatát, mint fiatalabb korunkban, ezért az idősebb korosztály sokkal gyakrabban kénytelen szembe nézni a fogágybetegséggel.

Fogágybetegség – kiváltó okai és lefolyása

Mint már korábban említettük, a fogágybetegség (parodontitis) kialakulásához a szájüregben megtelepedő baktériumok, illetve azok toxikus anyagcseretermékei vezetnek, behatolva a fog tartószerkezetébe, a fogágyba.

A fogágybetegség fokozatosan alakul ki: az immunrendszer védekező sejtekkel reagál a kórokozókra, de átmenetileg vagy tartósan gyengült immunvédelem esetén a gyulladás gyorsan szétterjed a fogágyban.

A betegség tipikus lefolyása:

1. Gyulladásos góc keletkezése

• Marginális parodontitis: Fogágygyulladás, amely érezhető duzzadással, vörösességgel, valamint fogínyvérzéssel kezdődik; ezt követi az íny visszahúzódása, az ínyszél fellazulása, ami ínytasakok kialakulásához vezet;
• Apikális parodontitis: foggyökér gyulladás – a fog gyökerében található fogbél gyulladása, amely jelentős fájdalommal jár.

2. A gyulladás átterjedése a fogágyra

• gennyes tályogok megjelenhetnek
• előfordulhat nekrotizáló, ulceráló fogágy-gyulladás, azaz szövetelhalás

3. A fogak kilazulása a rögzítő apparátus csont- és kötőszövet állományának károsodása miatt

4. Fogvesztés

A fogágybetegség diagnosztizálása

A fogágybetegségben az a veszélyes, hogy gyakran hosszú ideig, néha akár éveken keresztül is rejtve marad. Különösen igaz ez akkor, ha az ember nem jár rendszeresen fogorvoshoz, és az első tüneteket sem ismeri fel vagy veszi komolyan.

Parodontális szűrővizsgálat (PSR / CPITN / BPE)

A diagnózis felállításához a fogorvos először megtekinti a fogínyt, melynek során a státuszlapon az alábbi értékeket jegyzi fel:

• vérzés / fogkő jelenléte
• szondázási mélység
• fogmozgathatóság
• ínyvisszahúzódás mértéke
• gyökéreloszlás szondázása

Fontos tünet az ínyszélváltozás is – a fogíny látható visszahúzódása a foggyökér irányába.

Egyértelmű tünetnek számít az ú.n. ínytasakok megjelenése – az ínyszél fellazul, és nem tapad szorosan a fogfelszínre, barázda keletkezik. A tapadásveszteséget speciális parodontális szondákkal mérik. A skálával ellátott kézi műszert az ínytasakba helyezve egyszerűen megállapítható annak mélysége.

A szondázás eredményét az úgynevezett periodontal screening and recording index segítségével PSR-értékként rögzítik:

• Code 0: Minden rendben!
• Code 1-2: Enyhe vagy mérsékelt ínygyulladás
• Code 3: Középsúlyos parodontitis
• Code 4: Súlyos parodontitis

Hármas és négyes kód esetén teljes parodontális státusz felvétele következik a szükséges parodontális kezeléshez.

Radiológiai vizsgálat

Röntgenfelvétel segítségével megállapítható a fogak és az állcsont állapota is, de láthatóvá válik az ínyszél alatti fogkő, és az is, hogy a csont- és szövetpusztulás miatt mely fogak kilazulása várható.

A fogágybetegség kezelése: mi a jó megoldás?

A terápia megállapításakor a szükséges kezelés a mindenkori kiváltó ok és a fennálló fogágybetegség fajtájának függvényében alakul. Az esetek túlnyomó többségében az itt felsorolt módszerek az első háromra korlátozódnak. Hogy mely kezelési fázisokra lesz szükség, azt a kezelő orvos személyre ill. esetre szabottan állapítja meg.

Ne röstellje feltenni kérdéseit, és szükség esetén magyaráztassa el orvosával a kezelési tervet, ugyanis a páciens közreműködése vagy közre nem működése nagyban befolyásolja a kezelés eredményességét!

Gyökérkezelés apikális fogágygyulladás esetén

A fogbél gyulladásakor (pulpitis) rendszerint gyökérkezelést végeznek, melynek az a célja, hogy a fertőzött, gyulladt szövetet eltávolítsák, és a kitisztított gyökércsatornát gyógyszeres töméssel lássák el.

A fogfelszín tisztítása és szájhigiéniai útmutatás

A további parodontitis terápia megkezdése előtt mindenképp szükséges javítani a szájhigiénián. Ennek érdekében először is fogkőeltávolítást végeznek, melynek során a látható fogfelszíneket megtisztítják minden lerakódástól, amelyek kiváló táptalajt nyújtanak az ott megtelepedő baktériumok számára.

Ezt követően tájékoztatják a pácienst, hogy közreműködése nélkül nem sok reménye van a gyógyulásra. A szájhigiéniai útmutató mellé rövid oktatást is kaphat arról, hogyan kell helyesen használni a fogkefét, az interdentális, azaz fogköztisztító fogkefét és a fogselymet, hiszen rengeteg múlik a helyes technikán.

Ínytasakok tisztítása

A kezelés előtt helyi érzéstelenítést alkalmaznak, hogy a beavatkozás semmi fájdalmat ne okozzon. A fogorvos íny alatti fogkőeltávolítást, zárt kürettálást, Vector-terápiát végez. A Vector-kezelés során speciális szondákkal benyúl a fellazult ínyszél alá, hogy onnan is eltávolítsa a lerakódásokat és fogkövet. Ezáltal nem csupán eltávolíthatók a baktériumkolóniák, de a megtisztított felületeken nehezebben is tudnak újra megtelepedni.

Ha azonban az ínytasakok már olyan mélyek, hogy a hagyományos módszerrel nem lehet teljes hosszukban kitisztítani őket, egy szájsebészeti beavatkozás során nyitott kürettálást végeznek. Az orvos feltárja a gyulladt területet, leválasztja az ínyt a gyökerekről, hogy alaposan kitisztíthassa a fertőzött részt.

A sebgyógyulás serkentéséhez gyakran gyulladáscsökkentő szájvizet vagy fogkrémet javasolnak.

Antibiotikum kúra

Ha a látható fogfelszínek ill. az ínytasakok tisztítása nem jár kellő eredménnyel, akkor antibiotikum kúrára van szükség. A megfelelő hatóanyag megállapításához laborteszt segítségével azonosítják a baktériumtörzseket.

Az antibiotikum lehet tabletta, vagy akár közvetlenül az ínytasakban alkalmazandó kenőcs is.

Irányított szövetregeneráció (Guided Tissue Regeneration, GTR)

Előfordulhat, hogy a fogágybetegség nagy mennyiségű kötőszövet- és csontveszteséget okoz. Ilyen esetekben a gyulladás lecsengését követően a fogágyat újra fel kell építeni, hogy el tudja látni feladatát, vagyis rögzíteni tudja a fogakat.

Mivel a fogíny gyorsabban regenerálódik, mint a fogtartó apparátus többi része (gyökérhártya, fogcement, fogmeder csontszövete), az íny és a csont közé vékony membránt helyeznek, melynek az a célja, hogy meggátolja a fogínyburjánzást, és elegendő helyet biztosítson a fogágy újraképződéséhez.

A fogágy regenerációja növekedésserkentő szerekkel

Az irányított szövetregeneráción kívül létezik egy másik alternatíva is, amellyel elősegíthető a csontszövetregeneráció. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy az állcsont, különös tekintettel a fogmederre, gyorsan újraképződjön.

A növekedésserkentő szereket közvetlenül a gyökérfelszínen alkalmazzák, hogy lokálisan gyorsítsák fel a fogágy regenerációját.

Regeneráció csont- vagy csontpótló transzplantációval

A fogágybetegség során elhalt nagy mennyiségű csontszövet sok esetben csak sebészeti úton állítható helyre.
Egy transzplantációs beavatkozás során az állcsontot endogén, azaz saját testből származó csonttal, csontpótló anyaggal, illetve növekedési faktorral stabilizálják. Sajátcsont-transzplantáció esetén a beültetendő csontanyagot általában az állkapocs hátsó részéből nyerik.

Ínyrekonstrukció

Az ínytasakok egyre mélyebbé válásával szabaddá válhat a fognyak, és részben akár a foggyökér is. Ezek tisztán tartása nehéz feladat, így a megtelepedni vágyó további baktériumkolóniák folyamatosan kiváló búvóhelyre lelnek bennük, amely további gyulladással jár, akár fogszuvasodással is – nem beszélve arról, mennyire nem esztétikus látvány.

Ínyrekonstrukcióval a visszahúzódott fogíny a szájpadlásból vett kötőszövettel részlegesen korrigálható egy transzplantációs beavatkozás segítségével.

Utókezelés

Mivel a parodontitis, azaz a fogágybetegség, egy krónikus betegség, különösen fontos az utókezelés, amellyel megakadályozható, hogy a gyulladás újra fellobbanjon. A következetes utókezelés létfontosságú, főleg ha nagymértékű ínyvisszahúzódás áll fenn, melynek következtében az érzékeny fognyakak és a foggyökér részei szabaddá váltak.

Az utókezelés lényege:

• Következetes szájhigiénia, tehát napi fogápolási rutin
• Rendszeres fogkő eltávolítás – igény szerint évente többször
• Rendszeres fogorvosi kontroll

Egy kis érdekesség: Mark Twain és a fogágybetegség terápiájának dicsőítése

Egy olyan kellemetlen témában, mint a fogágybetegség, bizonyára keveseknek jutna eszébe, hogy irodalmi oldalról közelítsék meg a dolgot. Mark Twain, amerikai író azonban valóban szentelt ennek egy esszét!

„Happy memories of the dental chair” (*Boldog emlékek a fogorvosi székről) című művében Twain sajátos humorával számol be a fogorvosánál, John Mankey Riggsnél, tett látogatásáról. Riggs (1811-1885), aki a parodontológia atyja, és egyik legfontosabb élharcosa, a ma már bevett módszernek számító intenzív fogápolás fontosságát hangsúlyozta.

Felismerte, hogy a fogágybetegség megelőzhető, és a megelőzés leghatékonyabb eszköze a megfelelő szájhigiénia.

Megelőzés: Így kerülhető el a fogágybetegség

Minden a rendszeres fogmosáson áll vagy bukik

A nem megfelelő szájhigiénia a legfontosabb rizikófaktor, amely egyenes úton vezet a fogágybetegség kialakulásához – viszont egyben pont ez a legkönnyebben kiküszöbölhető tényező is!

Ételmaradékok, elhalt nyálkahártyasejtek és a nyálban lévő kalciumot kötő fehérjék kezdetben puha lepedékréteget (plakkot) képeznek, amely kiváló táptalajul szolgál a rajta megtelepedő kórokozóknak. Ha ezt a lepedéket nem távolítják el rendszeresen, a baktériumok elszaporodnak, ami fogszuvasodáshoz vezet, és jelentősen növeli a fogágybetegség kialakulásának valószínűségét.

• Fogmosás: A leghatékonyabb megelőzési módszer a napi kétszeri alapos fogmosás. Ajánlatos ehhez kisebb fejű, nem túl erős sörtéjű fogkefét és fluoridtartalmú fogkrémet használni.
• Fogközök tisztítása: Nem szabad megfeledkezni a fogközökről sem, amelyeket a fogkefével nem lehet tisztán tartani. Ehhez fogselymet és/vagy interdentális, azaz fogköztisztító fogkefét célszerű használni.
• Szájvíz: Aki szeretne, használhat gyulladásgátló gyógynövénykivonatot (pl.zsálya) vagy teafaolajat tartalmazó szájvizet is. A szájvíz nem keverendő össze az orvosi öblögetőkkel, amelyeket a fogorvos igény szerint, a diagnózist követően ír fel.
• Napközbeni gyors tisztítás: Édes ételek után javasolt a cukormentes rágógumi.

Fogkő eltávolítás

Ha a puha lepedéket nem rendszeresen vagy nem alaposan távolítják el, kemény fogkővé alakul át. Ásványi anyagok megkötésével megszilárdul, majd a fogfelszínen érdes rétegként érzékelhető fogkövön könnyen megtelepednek és elszaporodnak a további baktériumkolóniák.

Ezért is nem lehet elégszer hangsúlyozni a fogászati kontroll fontosságát: ez ugyanis kiváló alkalom arra, hogy a házi praktikákkal már el nem távolítható fogkövet szakszerűen leszedjék. Kialakult fogágybetegség estén itt arra is van mód, hogy a már az ínyszél alá furakodott fogkövet is eltávolítsák.

Professzionális fogtisztítás

A rendszeres fogászati szűrővizsgálat úgy lesz kerek, ha rendszeresen sort kerítünk professzionális fogtisztításra is. Egyéni fogmosási technikától és hajlamtól függően évente 1-2 alkalommal célszerű ezt a tévesen úri hóbortnak gondolt, valójában kiváló megelőző kezelést elvégeztetni.

Speciális rendelői műszerekkel könnyedén és hatékonyan eltávolítható a már megszilárdult plakk is. A profilaktikus kezelést végző szakemberek külön képzésben részesültek, melynek során elsajátították a kézi műszerek (kaparó, speciális kefék, polírozók és egyéb a tisztításhoz használatos szerek) és az ultrahangos technológia használatát. Könnyedén elérik azokat a fogfelületeket is, amelyekhez otthon lehetetlen hozzáférni.

Dohányzás – Szokjon le fogai egészségének érdekében!

Köztudott és vitathatatlan tény, hogy a dohányzás káros az egészségre – a nikotin, a kátrány és rengeteg más ártalmas anyag szervezetre gyakorolt káros hatását számtalan tudományos tanulmány bizonyította már.

Azoknál, akik fogproblémákkal küzdenek, gyakran panaszkodnak gyulladt fogínyről vagy akár diagnosztizált fogágybetegségben szenvednek, látványos javulás érhető el, ha leszoknak a dohányzásról. Aki nem dohányzik, annál jelentősen kisebb az esélye a fogágybetegség kialakulásának, és egyéb okokból adódó hámsérülései és sebei is sokkal gyorsabban gyógyulnak.

Fogágybetegség és diabétesz

A Diabetes mellitus, hétköznapi nevén cukorbaj, egy olyan anyagcserebetegség, amely számos más dolgot idéz elő: többek között gyengíti az immunrendszert, és károsítja a kisebb vérereket, ill. megnehezíti azok regenerálódását.

És itt kezdődik egy ördögi kör: mindez negatív hatással van a szájüreg egészségére, ami hatással van a cukorbajra!

1. A cukorbetegek háromszor nagyobb eséllyel érintettek a fogágybetegségben, mint azok, akik nem cukorbetegek. A fogíny csökkent vérellátása ugyanis erősen hajlamosít a gyulladásos fogínybetegségek kialakulására, amelyek a legtöbb esetben már a fogágybetegség kezdeti stádiumát jelentik. Különösen igaz ez azon páciensekre, akiknél nem megfelelően van beállítva a vércukorszint. Éppen ezért aki cukorbeteg, annak sokkal körültekintőbben kell eljárnia a napi szájápolás során, és ajánlott nem kihagyni vagy elodázni a rendszeres fogászati kontroll időpontokat!

A szájüreg gyulladásos megbetegedéseire való fokozott hajlam például az egyik fő oka annak, hogy cukorbetegeknél a fogászati implantátumok beültetése gyakran teljesen ellenjavallt: Egyrészt mert nem biztosított a kívánt a sebgyógyulás, veszélyeztetve ezzel a beültetett implantátum stabilitását; másrészt pedig a magas periimplantitis-veszély miatt, ami alatt egy az implantátum körül kialakuló gyulladás értendő.

2. A fogágybetegség azonban kihat a vércukorszintre is: a kialakult gyulladás csökkenti az inzulin hatását, így a vércukorszint nő – ez egyrészt jelentősen megnehezíti a fogágybetegségben szenvedő cukorbetegek vércukorszintjének beállítását, másrészt viszont a fogágybetegségben szenvedők gyakrabban lesznek cukorbetegek, mint azok, akik egészséges fogínnyel rendelkeznek.

Várandósság

A várandósság ideje alatt a női szervezet olyan hormonális változásokon megy keresztül, amelyek egyrészt kissé csökkentik az immunrendszer aktivitását, másrészt pedig a fogíny fellazulásához és fokozott vérellátásához vezetnek, amely zöld utat jelent a baktériumoknak, hogy akadálytalanul beférkőzzenek az ínyszél alá, ahol gyulladást okoznak.

Hogy ebből a gyulladásból ne alakulhasson ki fogágybetegség, a várandósság alatt fokozottabban kell ügyelni az alapos szájhigiéniára.
Azért is különösen fontos ez, mert a szájüregben elszaporodó, gyulladást kiváltó kórokozók a vérkeringéssel akár az anyaméhig is továbbterjednek, súlyos komplikációkat okozva. A kezeletlen fogágybetegség tehát a koraszülések és születési rendellenességek esélyét is a hétszeresére növeli!

Megfigyelhető az is, hogy a kis súllyal világra jövő újszülöttek és a terhesség alatt fogágybetegségben szenvedő nők között egyértelmű összefüggés van.

Fogágybetegség és szívinfarktus?

Mivel a fogágybetegség sokáig rejtve marad, sok negatív hatása lehet az általános egészségügyi állapotra, különös tekintettel a keringési rendszerre.

A gyulladt fogágy veszélyes gócnak számít, amelyből a baktériumok és gyulladásos termékeik a véráramba kerülnek, és súlyos szövődményeket produkálnak:

• Arterioszklerózis (érelmeszesedés)
• Szívinfarktus és agyvérzés
• Szívbelhártya– és szívbillentyű-gyulladás (főleg mű-szívbillentyű esetén)
• Izületi gyulladás (főleg csípő- és térdprotézis esetén)

Fogágybetegség (parodontitis) – Gyakori kérdések

Fertőző-e a fogágybetegség?

A fogágybetegséget baktériumok okozzák – fontos tudni, hogy ezek a baktériumok intenzív testi kontaktus során átkerülhetnek egyik emberről a másikra. Nem csak csókolózás útján, de közösen használt evőeszközökkel, de akár akkor is, amikor a szülő igyekszik „tisztára nyalni” a leesett a cumit.

Hogy a baktériumok a másik embernél kiváltanak-e fertőzést, az az érintett immunrendszerétől és egyéb járulékos rizikófaktoroktól is függ.

Fájdalmas-e fogágybetegség kezelése?

A kezelés helyi érzéstelenítésben történik, az egyetlen fájdalom maximum az injekció beszúrása lehet, ám manapság már ez is enyhíthető.

Vannak-e bevált házi praktikák fogágybetegség ellen?

Középsúlyos és súlyos fogágybetegség esetén mindenképp bízzuk fogorvosra a kezelést – itt már nem használnak a házi szerek!

A kezdődő ínygyulladás, amely a fogágybetegség lehetséges előfutára, még enyhíthető házi szerekkel, például saját készítésű szájvízzel, amely antibakteriális hatóanyagokat tartalmaz.

Kiváló otthon is elkészíthető szer az erős zsályafőzet, amelyet jól behűtve érdemes használni, de a langyos vízbe csöpögtetett pár csepp (tiszta) illóolaj (menta, szegfűszeg vagy teafa) is kiválóan alkalmazható.

Használ-e az antibiotikum fogágybetegség esetén?

Elméletileg igen, mivel bakteriális fertőzésről van szó. Hogy szükséges-e, azt viszont a fogorvos
a diagnózist követően dönti el.

Létezik-e speciális fogkrém?

Semmilyen fogkrém nem alkalmas arra, hogy megszüntesse a fogágybetegség tüneteit, a megelőzést és utókezelést azonban támogathatjuk bizonyos fogkrémekkel. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatóanyagokkal rendelkezik pl. a Triclosan, de minden esetben kérje ki fogorvosa tanácsát!

Káros-e az elektromos cigaretta a fogínyre?

Igen. Az elektromos cigarettában található folyadék is tartalmaz nikotint, és más káros összetevőt, amelyek ártalmasak a fogínyre, terhelik az immunrendszert és gátolják a sebgyógyulást.

Gyógyítható-e a fogágybetegség?

Alapvetően igen – minél gyorsabban diagnosztizálják, és a páciens minél lelkiismeretesebben betartja a fogorvos előírásait (szájhigiénia, dohányzásról való leszokás, stb.), annál nagyobb a gyógyulás esélye.