Összegyűjtjük a legmegfelelőbb találatokat...
hu

Összefoglaló a bölcsességfogról és annak eltávolításáról

Utolsó módosítás: 2017. November 29.
Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán

Gondolta volna, hogy bölcsességfogaink csupán evolúciós csökevények?

Hogy arra már nincs is szükségünk rágáskor, ezért az emberi fejlődés során állcsontunk mind kisebb és kisebb lett, és a bölcsességfogaknak ma egyre kevesebb hely jut?


A kevesebb hely persze több problémát jelent, és a mai fiatalok nagy részének rendszeresen gondot okoz a 8-asok szabálytalan elhelyezkedése.

Nem véletlen, hogy csak az Egyesült Államokban évi 10 millió bölcsességfogat távolítanak el, és 11 millió páciens állandóan panaszkodik valamilyen tünetre: fájdalom, gyulladás, duzzanat, véraláfutás, kellemetlen lehelet, rossz közérzet.

A Nagy Bölcsességfogas Tudástár segítségével ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a későn érő típusú rágószervekről.

Megnézzük, hogy mire érdemes velük kapcsolatban odafigyelni; elmondjuk, mikor célszerű azokat eltávolítani; és persze összefoglaljuk, hogy mivel tehető kellemesebbé egy foghúzást követő gyógyulási időszak.

Fogaink szerepe, avagy több mint szép mosoly



A páciensek többsége hajlamos arra, hogy csak az esztétikumra figyeljen saját fogazata kapcsán, pedig a fogorvosok egészen másképp rangsorolnak.

Számukra a funkciók fontossága sokkal inkább így követi egymást:
1. Megfelelő rágó(- és harapó)képesség
2. Magabiztos hangképzés
3. Esztétikum

Felmerülő problémák és fogászati kezelések esetén a Gelencsér Dental fogorvosai ezért először mindig arra törekednek, hogy megfelelő legyen a fogazat rágófunkciója, hiszen rágni, előemészteni fontosabb, mint szépen kinézni a tükörben.

Miért olyan különlegesek az emberi fogak?



Azért, mert a szájüregben és az állkapocsban található izmoknak (valamint a koponya felépítésének) köszönhetően az emberi fogazat hatalmas erő kifejtésére képes: harapóerőnk akár több száz kiló is lehet négyzetcentiméterenként, az őrlőfogak felületére pedig akár 40 kilogrammos nyomás is nehezedhet ugyanekkora területen.

Egy felnőtt ember szájában a maradó fogazat 32 darab fogból áll. Alul és felül 16-16 darab rágószerv alakul ki felnőtt korunkig, mégpedig a következő felosztásban:
  • metszőfogak: 4-4 darab
  • szemfogak: 2-2 darab
  • kisőrlők: 4-4 darab
  • nagyőrlők: 4-4 darab
  • plusz bölcsességfogak: 2-2 darab

De az igazán érdekes dolgok még csak most jönnek. Ön tudta például, hogy a fogzománc szervezetünk legkeményebb anyaga, vagy hogy összefüggés van a fogak flouridtartalma és a fogzománc ellenállósága között?

Arról ne is beszéljünk, hogy a fog az emberi test egyetlen olyan része, amely nem gyógyítja meg önmagát, és ennek fogszuvasodáskor vagy fogágygyulladáskor nem igazán tudunk örülni.

A fogak felépítése



Az egyes fogak formája vagy a fogazatban betöltött szerepe ugyan eltérhet egymástól, de a rágószervek felépítése minden esetben azonos.

A fogak szabad szemmel látható (szájüregbe nyúló) részét koronának, az íny alatti (fogmederben rögzülő) részét pedig gyökérnek hívjuk.

Anatómiai szempontból 4 fontos szerkezeti rész különböztetünk meg:
  • fogzománc
  • cementréteg
  • dentin
  • fogbél

Nincs ez másként a bölcsességfog esetében sem.

A zománc a koronai rész legkülső rétege, amely 96 százalékban szervetlen (mineralizált) anyagból áll, és ami a fognyakhoz érve „átalakul”, hogy a gyökérben cementként folytatódjon. A zománc a külső ingerektől védi a fogat, a cementréteg pedig segíti a fogak rögzítéséért felelős gyökérhártya rostjainak elhorgonyzását.

A fog belseje felé haladva a következő réteg a dentin, amely 70 százalékban ásványi anyagot, 20 százalékban szerves anyagot és 10 százalékban vizet tartalmaz. A dentin a fogbelet, vagyis a pulpát védi, amely nemcsak laza kötőszövetbe ágyazott ereket, hanem már sejteket és idegeket is tartalmaz. Az erek táplálják a fogat, az idegek pedig felelnek a különböző külső behatások (így például fájdalom, hideg, meleg) közvetítéséért.

A fogszuvasodás a zománc felől halad befelé, a dentin irányába, és amikor a fertőzés eléri a pulpát, akkor már fogbélgyulladásról beszélünk. A fogbél elfertőződését már csak gyökérkezeléssel lehet orvosolni, ilyen esetben egy sima tömés már segít, hogy a gyulladással járó tüneteket (például a fájdalmat) megszüntessük.

Fogaink – legyen szó felépítésükről, működésükről vagy rögzülésükről – precíziós szerkezetek, amelyek egy- vagy többgyökerűek lehetnek. Egy gyökere van a frontfogaknak és a kisőrlőknek, több pedig a nagyőrlőknek.

Hogyan jelölik az egyes fogakat?



A fogak megjelöléséhez egy egyszerű módszert használnak a fogorvosok: a 32 rágószervet negyedekre, vagyis kvadránsokra osztották. Az 1-es kvadráns a jobb felső, a 2-es kvadráns a bal felső, a 3-as kvadráns a bal alsó, a 4-es kvadráns pedig a jobb alsó terület.

Mindegyik kvadráns 8 fogat tartalmaz, egy adott fog száma így egyszerűen megállapítható egy szimpla összepárosítással. A bölcsességfogak például a nyolcadikak a sorban, ezért a következő besorolásokat kapták:
  • 18
  • 28
  • 38
  • 48

Fogaink ezzel a módszerrel már egyszerűen megkülönböztethetők, és azokra könnyedén lehet majd hivatkozni egy-egy kezelés vagy konzultáció során.

Ez az információ különösen akkor lehet hasznos, ha egy fogászati állapotfelmérő lappal vagy árajánlattal találkozunk, ahol a rágószerveket szinte mindig ezzel a módszerrel jelölik meg.

A Gelencsér Dentalnál készülő árajánlatok és anamnézisek is ebben a szellemiségben készülnek, így a páciens és az orvos (vagy személyzet) között zökkenőmentes lehet a kommunikáció, valamint elkerülhetjük a felesleges félreértéseket.

Mit kell tudni a bölcsességfogakról?



Jöjjön akkor a lényeg! Bölcsességfogaknak hívjuk a leghátsó (harmadik) őrlőfogakat, amelyek a többi maradó foggal ellentétben jóval később (általában felnőtt korban) törnek elő az állcsontból.

Az utolsó helyet foglalják el fogazatunkban (ezért hívjuk őket 8-asoknak is), és egyik jellemző sajátosságuk, hogy bár a legnagyobb rágószervnek számítanak, arra még sincs az égvilágon semmi szükségünk.

Többgyökerűek, de...
...gyökerük legtöbbször rövidebb, mint a többi őrlőfogé…
...és előfordulhat, hogy egy bölcsességfog a felső állcsontban kicsi csapfogként nő ki a helyéről.

Vagy esetleg sehogy. Hiszen bár előtörhetnek a 8-asok tökéletesen, torzulások nélkül is, de a fiatalok 13 százalékánál a bölcsességfog már elő sem bújik, vagy ami gyakran még rosszabb, aszimmetrikusan tör elő.

Ilyen esetben a tisztítás nehézkessé válik, ezáltal az adott területen könnyedén meg tudnak telepedni a kórokozók, és nagyobb eséllyel kell számolni a súlyos szövődményekkel. A fogszuvasodás csupán kezdet, ilyenkor a fogíny és a fogágy gyulladása is veszélyforrás lehet.

Nem véletlen, hogy a fogászati problémák egy jelentős részét a bölcsességfogak miatt kialakuló kellemetlenségek okozzák: ma már egyre gyakoribb, hogy a helyhiány miatt fájdalmas panaszokat és gyulladásokat okoznak, és egyre ritkább, hogy a 8-asok zökkenőmentesek illeszkednek a fogívbe.

Talán ezért is tartják csökevényes evolúciós maradványnak (ugyanúgy, ahogy a vakbelet vagy a Darwin-dudort), hiszen hiába lehetett régen fontos szerepe, a bölcsességfogat ma már nem használjuk. Egy 7-től 7-ig zárt fogsor ugyanis tökéletesen és hiánytalanul el tudja látni a harapás és a rágás feladatát.

A bölcsességfogak helyzete viszont különleges, mert bár azok hiánya nem befolyásolja mosolyunk szépségét, eltávolításukat azonban mégsem javasolják minden esetben, mérlegelés nélkül.

A Gelencsér Dental fogorvosai felhívják a páciensek figyelmét arra, hogy a 8-asok kihúzása nem mindig kötelező, főleg nem az tünetek és problémák hiányban, és hogy minden egyes esetet külön, személyre szabottan kell kezelni.

Mikor számíthatunk a bölcsességfog kinövésére?



16 és 30 éves kor között, de ennél konkrétabbat szinte lehetetlen mondani, hiszen páciensenként más és más a helyzet.

A 8-asok általában a tinédzserkor végén kezdik meg vándorlásukat a szájüreg felé, és ezzel végeznek, mire elérjük a harmadik X-et. Maga a folyamat egy több évig tartó, aktív és passzív időszakokat magába foglaló növekedési ciklus, és valószínűleg innen származik maga az elnevezés is: már elég bölcsek vagyunk akkor, amikor ezeknek a fogaknak a kellemetlenségeivel találkozunk.

Sajnos ez a bölcsesség nem mindig kellemes, főleg akkor nem, ha nincs elég hely a fogívben, és ha rágószerv előtörése akadályozott. Bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy fogorvosnak is segítenie kell a folyamatot az érintett terület felszabadításával, és némi hely biztosításával.

Ha a bölcsességfog ezzel a beavatkozással megfelelően ki tud nőni a helyén, és nem okoz a későbbiekben problémák, akkor érdemes megpróbálkozni a felszabadítással.

Hogy miért? Erről a most következő fejezetben írunk.

Gyakran ismételt kérdések a bölcsességfoggal kapcsolatban



„A szomszédnak két órán keresztül tartott a foghúzás, és beletört a vége. Nekem is ez lesz, Doktor úr?”

A bölcsességfog-eltávolítás egy fájdalommentes, már-már napi szinten gyakorolt eljárás, aminek csupán minimális a kockázata. A szájsebészek rutinszerűen végzik, és bár előfordulhatnak kisebb komplikációk, de erre a fogászatok teljes mértékig felkészültek.

A Gelencsér Dental fogorvosai is elmondják, ha szükséges: gyakran nagyobb veszéllyel jár bent hagyni egy problémás fogat, mint megpróbálni kihúzni.

Íme, a minket választó páciensek 5 leggyakoribb kérdése a bölcsességfoggal kapcsolatban:

Mindig ki kell húzni a bölcsességfogakat?



Nem!

A bölcsességfogakat csak akkor kell kihúzni, ha azok problémát okoznak, például szuvasak vagy rosszul (rossz irányban) nőttek ki. Röntgenfelvétel alapján azokat is javallott eltávolítani, amelyekről egyértelműen látszódik, hogy nem lesz elég helyük a későbbiekben.

Másik gyakori ok, amikor a sikeres fogszabályozás érdekében döntenek a húzás mellett, mert ezáltal a bölcsességfog növekedése a későbbiekben ne teszi tönkre a beszabályozott fogívet és mosolyt.

Megelőzés céljából a 8-asokat 16-20 éves kor között érdemes kihúzni.

Mire jó egy bölcsességfog?



Gyakori kérdés ez, és a válasz ambivalens: tény, hogy a bölcsességfog evolúciós csökevény, de ha nem gátolja semmi az előtörését, és ha megfelelően tisztítjuk, akkor azzal még nyerhetünk is.

Egy egészséges vagy kezelhető bölcsességfogra megéri vigyázni, hiszen később még kiszolgálhat minket (leginkább egy esetleges fogászati híd támpilléreként).

Mit tegyek, ha fáj a bölcsességfogam (de nem mindig)?



Időközönként jelentkező tompa fájdalom miatt nem szükséges fogorvoshoz menni, de ha a panaszt gyulladás és szájnyitási nehézség kíséri, akkor érdemes a lehető leghamarabb időpontot kérni egy vizsgálatra.

Előfordulhat, hogy a bölcsességet fel kell szabadítani vagy ki kell húzni, de ez a személyes konzultáción, egy alapos állapotfelmérést követően kiderül. Jobb ilyenkor félni, mint később megijedni.

Mit érzek a bölcsességfoghúzás közben? Fáj a beavatkozás?



A bölcsességfog eltávolítása nem jár fájdalommal, hiszen azt helyi érzéstelenítésben végezzük el. Lehetőség van altatásra is, de inkább az éber szedáció javallott, lévén még a sebészi eltávolítás sem okoz a szükségesnél nagyobb kellemetlenséget.

A beavatkozás 1-2 óráig tart (függően a helyzet nehézségétől).

Hogyan tisztítható a bölcsességfog?



A kibújt és az előtörésben lévő bölcsességfog tisztítása egyaránt nehéz: a hely gyakran kevés, és nem minden boltban lehet olyan szájápolási eszközt találni, amivel megfelelően elérhető a 8-asok összes felszíne.

Ha a fogkefe nem tudja elég hatékonyan megtisztítani a bölcsességfogakat, akkor az lepedékes marad és szuvasodni kezd, vagyis egyre csak nő az esélye annak, hogy idővel el kell majd azt távolítani.

Szerencsére léteznek olyan termékek, amelyeket használhatunk: a kisméretű fogkefékkel vagy az erre a célra kifejlesztett csomós fogkefével elérhetők a bölcsességfogak hátsó felszínei is.

Milyen problémákat okozhat a bölcsességfog?



Amikor egy bölcsességfognak nem áll elég hely a rendelkezésére, akkor az helytelen irányba próbál meg előtörni, leggyakrabban rádőlve az előtte lévő 7-esre.

A rossz elhelyezkedés miatt általában csak a fog egy része tör elő (és azt íny borítja), de előfordul az is, hogy a 8-as teljesen az állcsontban marad (nem egyszer vízszintesen).

A rendellenes helyzet szinte minden esetben következményekkel és panaszokkal jár.

Következmény (a 8-as és a környező fogak esetében egyaránt):
  • a fogszuvasodás
  • a fogbélgyulladás
  • a fogínygyulladás
  • a fogágybetegség

A problémás 8-as miatt károsodhatnak az idegek és az állcsont, valamint összetorlódhatnak a szomszédos fogak is, amelyek ezáltal gyorsabban fognak szuvasodni a későbbiekben.

Látványos következmény az, hogy a torlódás miatt a többi fog is elmozdul, és a korábban rendezett mosolyból egy idő után kusza fogív lesz.

Számolni kell azzal is, hogy a rosszul álló bölcsességfog olyan súlyosan károsítja az előtte álló 7-est, hogy ez utóbbi tragikusan meggyengül, és végül el is kell távolítani. Ilyenkor nemcsak a bölcsességfog, hanem egy létfontosságú őrlőfog épségét is kockáztatjuk.

Panasz pedig lehet:
  • a fájdalmas, feszítő érzés az állkapocsban vagy az állkapocsízület területén
  • a szájzár, szájnyitási korlátozottság
  • a fog és íny körül kialakuló gyulladások, tasakok
  • a fogszuvasodás, fogkő-képződés (akár a szomszédos fogakon is)
  • a kellemetlen szájszag
  • a fogtorlódás
  • a környező csontállomány sérülése
  • a belső orca beharapása, sebesedése
  • a fülbe vagy torokba átsugárzó fájdalom
  • valamint a nyirokcsomó duzzanata

Ha egy bölcsességfog nem tud vagy csak részben képes előtörni, valamint ha komoly panaszokat okoz, akkor mindenképp az eltávolítása mellett döntenek a fogorvosok.

A Gelencsér Dentalnál dolgozó szakorvosok minden esetben alaposan megvizsgálják a pácienseket, és alapos konzultáció, valamint röntgenképek és fizikális vizsgálatot követően döntenek arról, hogy mit érdemes kezdeni az adott bölcsességfoggal.

Bölcsességfog eltávolítása



A panaszokat okozó bölcsességfogakat csak ritkán kezeljük, hiszen azok túlságosan hátul vannak ahhoz, hogy nagy sikerrel lehessen őket gyökérkezelni. A tömés bizonyos esetekben opció lehet, de ez sem mindig, és ez sem mindegyik esetben szerencsés.

Éppen ezért egy problémás, kellemetlen tüneteket okozó 8-asnál egyedül a fogeltávolítás számít a leghatékonyabb megoldásnak, ha a panaszokat meg szeretnénk szüntetni.

A bölcsességfogak húzása pedig szinte mindig párban jár, hiszen egy alsó vagy felső 8-as eltávolításával a szemközti fog teljesen elveszíti funkcióját. Ez a későbbiekben még problémákat okozhat, amennyiben a helyén marad (például kiemelkedik a helyéről), ezért a panaszokat okozó bölcsességfoggal együtt a szemközti 8-ast is eltávolítjuk idővel. Ez megtörténhet ugyanabban az ülésben vagy később, a páciens által választott időpontban.

Szerencsére a foghúzás egy 21. századi fogászatnál nem lehet probléma, hiszen megfelelő technika áll rendelkezésére ahhoz, hogy a beavatkozás gyors és fájdalommentes legyen. A Gelencsér Dental az elérhető legkorszerűbb fogászati berendezéseket használja, hiszen csak high-tech megoldásokkal biztosítható egy kezelés sikeressége és eredményessége.

A beavatkozás nehézségét az adott fog elhelyezkedése határozza meg: teljesen előtört bölcsességfogakat fogorvos is ki tud húzni, de a mélyen vagy rossz helyzetben lévő fogak kihúzásához már szájsebész kell.

Műtéti bölcsességfog-eltávolítás



Sebészi feltárásra és precízebb eljárásra akkor van szükség, amikor az adott fog egyszerű fogászati eszközökkel, rutineljárásban már nem távolítható el. Szerencsére itt is adottak a kíméletes megoldások, és a műtéti foghúzást tapasztalt szájsebészek végzik, akik nagy rutint szereztek a témában az elmúlt évek során.

A beavatkozásokat minden esetben alapos állapotfelmérés előzi meg, és azt helyi érzéstelenítéssel végezzük el. Bár nem a foghúzás számít a páciensek kedvenc elfoglaltságának, az teljesen elviselhető és fájdalommentes, és megfelelő utógondozással a későbbi kellemetlenségek is enyhíthetők.

A szájsebészeti feltárás első lépéseként a szakorvos bemetszést végez az érintett területen, majd eltávolítja a fog körüli csontot. Ezt követően kiemeli a rágószervet a helyéről, majd utolsó lépésként lezárja a sebfelszínt (varrattal).

A műtét sikerességét magas minőségű diagnosztikai eszközök is segítik.

Miért nem szabad elodázni a problémás bölcsességfog eltávolítását?



A válasz egyszerű: mert csak így előzhetők meg az esetleges későbbi problémák, és csak így szüntethetők meg a kellemetlen (sőt, gyakran fájdalmas) tünetek.

Egy rosszul előtört vagy impaktált (elő nem tört) bölcsességfog súlyos következményeket okozhat a környező fogaknál is, a tünetek jelentkezése után ezért mindenképp fel kell keresnie a fogorvosát, aki egy alapos vizsgálat után meg tudja állapítani, hogy az adott bölcsességfog problémás-e vagy sem, és hogy el kell-e távolítani vagy sem.

Ne hagyja, hogy a fogászati kezelésektől való félelem megakadályozza a bölcsességfog időben történő eltávolításában.

Mit kell tenni bölcsességfog eltávolítása után?



„Bezzeg régen ilyen nem volt: kihúzták a fogam, és már küldtek is utamra. Nem kellett foglalkoznom semmivel…”

Nos, az lehet, hogy régen minden más volt, de a mai fogászatok kiemelt szerepet szánnak az utógondozásnak, és erre nagyon is jó okuk van. A gyors gyógyulás és felülfertőzések elkerülése érdekében a fogorvosok minden esetben elmondják a páciensnek, hogy melyek a legfontosabb teendők egy bölcsességfog eltávolítása után.

A szigorú előírásokat azonban könnyű elfelejteni, ezért érdemes összefoglalni, hogy mivel segíthetjük a foghúzás helyének regenerálódását.

Kezdjük az egyik legfontosabb tanáccsal: pihenjen legalább egy napot, ha más nem, hát a beavatkozás napján ne dolgozzon. Bár hosszabb betegszabadságot nem szükséges kivenni, de azért megerőltető tevékenységeket (fizikai munkát) néhány napig kerülje.

Foghúzás után a sebet elfedő gézlapot 20-25 percig oda kell szorítani az ínyhez, majd amikor a vérzés elmúlt vagy csillapodott, akkor az eltávolítható. Ha a vérzés nem akar enyhülni, akkor használjon újabb gézlapot a seb elszorításához, és harapjon arra rá. Ilyenkor fontos, hogy a sebre nyomást gyakoroljon, hiszen ezzel enyhíthető és hamarabb megszüntethető a vérzés.

Nem szabad elfelejteni a jeges borogatást sem: közvetlenül a műtét után használhat jéggel teli zacskót, fagyasztott mirelitborsót vagy zacskós tejet, igazából mindegy, a lényeg az, hogy a beavatkozás helyéről el kell vezetni a hőt, és hogy meg kell előzni a duzzanat kialakulását.

Később, néhány óra múlva (jellemzően a beavatkozás esetéjén) az arc ettől függetlenül megduzzadhat. Hideg helyett ilyenkor már inkább a szobahőmérsékletű borogatást ajánljuk, és az arcbőrt kívülről be lehet kenni zsíros krémmel is, hogy az ne ázzon fel. A melegítést célszerű ekkor kerülni.

Ne ijedjen meg! A duzzanat, a fájdalom vagy a lilás elszíneződés (a beavatkozás helyén) még természetes.

Kialakulhat szájzár is a húzás oldalán, de ez ellen hatásosan védekezhet, ha mozgatni kezdi az állkapcsát. A fogorvosok ilyenkor azt javasolják a pácienseknek, hogy tátogjanak és próbáljanak meg rágni.

A helyi érzéstelenítés hatása a beavatkozás után néhány óráig még tart, és amíg a zsibbadás észlelhető, addig nem szabad enni, nehogy véletlenül megsértse magát harapás vagy rágás közben. Inni szerencsére korlátlanul szabad.

A 10 legfontosabb szabály



...amire mindenkinek (így akár Önnek is) ügyelnie kell egy bölcsességfog eltávolítását követően:

1. Ne öblögessen! Semmivel: se fertőtlenítő oldattal (szájvízzel), se kamillateával, se sima vízzel.

2. Ne szívogassa a sebet, és a nyelvével se piszkálgassa azt! A bölcsességfog helyén a gyógyulási folyamat során ugyanis kocsonyaszerű véralvadék képződik, de a szívogatás (és a közben kialakult nyomáskülönbség) miatt a véralvadék feloldódik, ez pedig lassítja a gyógyulást.

3. Bátran használjon fájdalomcsillapítót a beavatkozást követő napokban! Javasoljuk a Cataflamot vagy az Algopyrint, természetesen a betegtájékoztatón jelzett vagy a fogorvos által javasolt mennyiségben.

4. A beavatkozást követő napon már visszatérhet a normális napi szájápolási rutinhoz. A napi minimum kétszeri fogmosás mellett ügyeljen arra, hogy a sebet nem szabad erőteljesen megmosni, piszkálni még néhány napig. A legjobb, ha fogkrémhabos kefével lágyan átsimítja, így nem kell félnie attól, hogy a kórokozók befertőzik az érintett területet.

5. Étkezéskor figyeljen arra, hogy apró magvak vagy rizs ne kerüljön a sebbe.

6. 3 napig ne fogyasszon tejet, tejterméket, mert ezek kiváló táptalajt biztosítanak a kórokozóknak. Néhány napig ne igyon kávét és ne egyen fűszeres ételeket se!

7. 3-5 napig tilos a dohányzás, mert csak így óvható meg a seb és gyorsítható fel a gyógyulás!

8. Figyeljen a bőséges folyadékbevitelre! Pohárból igyon!

9. Néhány napig kerülje alkoholt!

10. Ne dolgozzon nehéz fizikai munkát egy ideig, és ne hajoljon mélyre legalább egy hétig.

Abban az esetben, ha a foghúzást követő napokban erős vérzést vagy szűnni nem akaró, súlyos fájdalmat érez, valamint 2-3 napnál tovább tartó duzzanatot észlel, haladéktalanul értesítse vagy keresse fel fogorvosát.


Összefoglaló a bölcsességfogról és annak eltávolításáról
Bölcsességfog A Nagy Bölcsességfogas Tudástár segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a későn érő rágószervekről, azaz a bölcsességfogakról.
Gelencsér Dental Zahnklinik Ungarn
Gelencser Dental
Dr. Gelencsér Kálmán
Dr. Gelencsér Kálmán
Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán, a hévízi Gelencsér Dental Fogászati Központ tulajdonosa, vezető szakorvosa. Szakterülete: protetika, esztétikus fogpótlások, fogbeültetés, implantátumokra épülő fogpótlások, rögzített, kivehető és kombinált fogpótlások, gnatológia, fogágybetegségek kezelése. Kövesse őt Facebook-on, vagy kérdezzen tőle, írjon neki e-mail-t a drgelencser@gelencserdental.hu címre.

Kérdése van? Írjon nekünk!
Utolsó módosítás: 2017. November 29.