A fog felépítése és anatómiája Utolsó módosítás: 2019. Február 8. Szerző: Dr. Gelencsér Kálmán Kinyomtatom ezt az oldalt Elküldöm e-mail-ben ezt a linket A fogaink nem csak azért vannak, hogy szép legyen a mosolyunk, különböző létfontosságú feladatokat is ellátnak – nem csak a rágáshoz és ezáltal az emésztéshez nélkülözhetetlenek, de a hangképzésben is fontos szerepet játszanak.

Nem meglepő tehát, ha akár csak egyetlen, vagy több fog elvesztése komoly következményekkel jár. Manapság azonban egyre inkább az a társadalmi szempont kerül előtérbe, mely szerint a tökéletes mosoly az ember névjegykártyája.

Sikerünk kulcsa: a mosoly.

Gondoljunk csak egy hétköznapi beszélgetésre, vagy az üzleti, de akár a magánéletben elért sikerekre is – milyen nagy mértékben függnek a mosolytól, azt pedig mennyire befolyásolja a fogak épsége, optikai megjelenése. A szép, egészséges fogak testi-lelki jólétünket egyaránt befolyásolják. Olyannyira, hogy tudományosan bizonyított tény, hogy egy hiányos fogsor bizony pszichés zavarokat is okozhat. A foghiánnyal élők szorongásokkal, félelmekkel és kudarcoktól rettegve élik mindennapjaikat, holott ma már olyan fogpótlási megoldások állnak rendelkezésre, amelyekről ötven éve még álmodni sem lehetett.

Fogászati szempontból sokáig a rágófunkció helyreállítása volt a kezelések elsődleges célja, de a protetikai munkák egyre magasabb esztétikai igényeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezáltal egyre bővült azon kezelési módszerek köre is, amelyek nem csupán a fogak megmentését tették lehetővé, hanem megjelenésükben is képesek korrigálni őket.

Korunk kattintással elérhető online tudástárát felhasználva egyre több páciens szeretné lerántani a fátylat a fogorvoslás titokzatos műhelytitkairól, és saját szemmel górcső alá venni a fogakat.

Miért különleges az emberi fog?

Miért fáj, és mit tehetünk ellene?

Az emberi fog

Rágószervünk többek között fogakból áll, amelyek egy a fogíny fölött elhelyezkedő koronából, és egy az állcsontban rögzülő gyökérrészből tevődnek össze. Az egyes fogak alakja és funkciója erősen eltérő, ám alapvetően harapásra és a táplálék összeaprítására szolgálnak.

Életünk során két garnitúra természetes fogazat áll rendelkezésünkre – a harmadikról már egyénileg kell gondoskodnunk. Az ún. tejfogakat, amelyek körülbelül 6 hónapos korban jelennek meg, 6 éves kortól váltják le maradandó fogaink.

Hogy miért tejfog a tejfog? Hippokratesz, az ókori orvostudomány atyja úgy gondolta, hogy ezek a fogak a szoptatás során az anyatejből jönnek létre. Maradandó fogsorunk egyébként kétszer 16 fogból áll, és mire mind kibújik, már felnőttek vagyunk.

Az utolsóként előtörő fogak az ún. bölcsességfogak. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a régi korok emberének a mainál jóval alacsonyabb volt a várható élettartama, ezért anno egy 20 éves már elegendő életbölcselettel rendelkezett.

A legtöbb embernél ezek a leghátsó őrlőfogak legkésőbb a 25. életév körül bújnak ki. Az emberiség fejlődése során azonban állcsontunk kisebb és kisebb lett, míg végül manapság sok esetben már alig van helyük a bölcsességfogaknak, így vagy csak részben, vagy gyakran egyáltalán nem tudnak előtörni. A bölcsességfog, evolúciós múltunk maradványa tehát valójában egy csökevényszerv, sokaknak nincs is.

Fogváltás: a 20 tejfogat kilökő 32 maradandó fog fejlődik az állcsontban.

A cápák abban a szerencsés és irigylésre méltó helyzetben vannak, hogy fogazatuk életük végéig folyamatosan cserélődik. Nekünk embereknek egy maradandó fog elvesztése azonban akár maradandó problémát is jelenthet. Épp ezért rendkívül fontos, hogy ügyeljünk fogaink épségére.

Ami a fogak természetes színét illeti, az tulajdonképpen nem fehér, sokkal inkább valahol egy sárgás-szürkés skálán mozog. Az egyéni fogszín minden esetben a fogzománc vastagságától függ. A fog természetes koronáját borító fogzománc ugyan fehérnek tűnik, de valójában áttetsző. Így minél vékonyabb ez a réteg, annál inkább átsejlik az alatta található sárgás fogcement nevű réteg. Ahogy egyre idősebbek leszünk, nem csak a hajunk lesz ősz, és a csontjaink porózusak, az évek előrehaladtával a vékonyodó fogzománcon is egyre inkább átüt az alatta lévő sötétebb réteg.

Mindezt figyelembe kell venni, ha fogfehérítésre adjuk a fejünket – ha ugyanis a fogzománc nagyon vékony, nincs az a fogfehérítés, amitől mosolyunk vetekedhet a hollywoodi sztárokéval. Hogy ők akkor hogy csinálják? Sok híresség titkos fegyvere az ún. héjkerámia, amely valójában egy vékony fogpótlás.

A fog felépítése

Fogaink ugyan különbözőek, felépítésük azonban megegyezik: A fog egy része a fogíny fölött, egy része pedig a fogíny alatt helyezkedik el.

A szájüregbe tekintve a fog látható része a korona, míg a foggyökér az állcsontban található. Fogágybetegségben szenvedők találkozhatnak a fognyakkal is, amely a fogíny visszahúzódását követően válik láthatóvá.

Őrlőfog keresztmetszete

A fog íny feletti, látható, és a fogíny alatt, az állcsontban megbúvó részét is védőréteg fedi: a koronát fogzománc veszi körül, a gyökeret fogcement. A fogzománc az emberi szervezet legkeményebb anyaga: 96 százalékban ásványi anyagokból tevődik össze. Ez a kristályszerkezetű anyag, és az idegek hiánya teszik lehetővé, hogy a fogzománc fúrása nem okoz fájdalmat.

A fogbél viszont már egy egészen más történet...

A fogzománc, amely a koronarész védőrétege, valóban mázként veszi körül az alatta elhelyezkedő dentin réteget. A dentin, amely egy a csontszerkezetre hasonlító keményszövet, szinte teljesen körülöleli az érzékeny fogbelet. A dentint a fognyak alatti részen egy másik védőréteg veszi körül, a fogcement.

Ez az anyag egy elmeszesedett kötőszövet, melynek fő funkciója, hogy a gyökérhártyarostokat, s ezáltal magát a fogat rögzítse. A fogcementben sem találhatóak erek vagy idegek, és bár szerkezetében ez is a csontra hasonlít, mégsem annyira ellenálló, mint a fogzománc. Fogínyvisszahúzódáskor láthatóvá válik a színben és struktúrában eltérő rétegek határvonala.

A fog külső védő rétegét tehát a korona részen a rendkívül kemény fogzománc, míg a foggyökér körül a fogcement alkotja. Gyakorlatilag ez a két réteg veszi körül a dentint, amely önmagában szintén egy további védőrétegként szolgál az érzékeny fogbél körül. A fogzománc legkisebb sérülésekor azonban a szuvasodás gyorsan továbbterjed a dentinben.


A fog belseje ugyanis egy élő, érző szövet. Hogy lehet élő? A fogbél egy ereket és idegeket tartalmazó sejtgazdag kötőszövet. A fogbélben található fájdalomreceptorok mechanikus, termikus és kémiai ingereket közvetítenek az agy felé. Más szövetekkel ellentétben a fogbél nem képes regenerálódni, védekezésképp gyulladásos folyamatokat indít be, illetve dentinképző sejtekkel rendelkezik.

Felvetődik a kérdés, hogy mi értelme van az élő fogbélnek? Miért nem állhat az egész fog kizárólag keményszövetből?

Az a feltevés, mely szerint kevesebb lenne a kellemetlenség, ha a fogbél nem volna élő szövet, sajnos helytelen – egy elhalt fog ugyanis nem képes dentintermelésre. A fogbél sejtsűrűsége négyzetmilliméterenként több tízezer, és az őt körülvevő dentinréteg vitalitása érdekében folyamatosan dentint termel. Anatómiailag két részre osztható: pulpakamrára és gyökércsatornára. A benne található idegek és erek a gyökércsatorna csúcsán lépnek ki a fogból, és csatlakoznak az állcsontban futó, és az egész szervezetet behálózó ér- és idegrendszerbe.

Miért gyullad be a fog?

A fogbélgyulladás kialakulásának különböző okai lehetnek. A fog belsejében található élő szövet a különböző irritációkra először intenzívebb vérellátással reagál. Itt már felléphet fájdalom, amelyet hideg vagy meleg, édes vagy savanyú ételek és italok váltanak ki.

A fogszuvasodással baktériumok és az általuk termelt toxinok is bekerülnek a fogbélbe, ahol védekézésképp felszaporodnak a gyulladást közvetítő sejtek. Az érintett idegek ezt fájdalomként továbbítják: a lüktető, és a rágásnál érzett fájdalom akut gyulladást jelez. Ha a szuvasodás már a gyökércsatornát is eléri, ott a gyulladásos folyamatok egy olyan szűk csatornában kénytelenek végbe menni, ahonnan az ezzel járó vérbőség és duzzanat nem tud kilépni, és más szövetek felé terjedni, ezért érzünk feszítő, elviselhetetlen fájdalmat. Amennyiben a kiváltó tényezőket nem távolítják el időben, a fogbél elhal.


A fogbél gyulladását különböző traumák, balesetek, de akár a fog lecsiszolása is kiválthatja. A gyulladás lefolyása ezért eltérő lehet, de maga a folyamat ugyanaz, mint a szervezet más szöveteiben. A különbség abból adódik, hogy a gyulladás itt keményszövettel körbe van zárva.

Immunrendszerünk védekezése az, ami végeredményben a fájdalomért felelős: a gyulladásra adott első immunválasz a vérbőség. Az elszaporodó baktériumok által termelt méreganyagok miatt plazma áramlik ki, amely ödémát okoz. A lüktető fájdalom, amit a lyukas fog produkál, gyakorlatilag a fogbélben keletkező ödémák és kitágult erek miatt jön létre. Ha nem fordulunk időben fogorvoshoz, a gennyképződés tovább ront a helyzeten.

A baktériumok anyagcserefolyamatai és a szövetek elhalása miatt gázok keletkeznek, amelyek semerre nem tudnak távozni, így túlnyomás alakul ki, ami rágási fájdalomként hívja fel magára a figyelmet.

A reverzibilis, azaz visszafordítható stádiumban pulpasapkázással még megoldható a probléma. Ha a folyamat visszafordíthatatlanná válik, elkerülhetetlen a gyökérkezelés. Reverzibilis stádiumnak az tekinthető, amikor a kiváltó ok eltávolításával a gyulladás megszüntethető. A fájdalom ekkor még lokalizálható, csak ingerre jelentkezik, és jól reagál fájdalomcsillapító gyógyszerekre.

Ha a fájdalom spontán jelentkezik, az egész arcfélre kiterjed, és a kiváltó inger megszűnését követően is fennáll, a gyulladásos folyamat már irreverzibilis, azaz nem fordítható vissza. Mindezt megelőzendő, célszerű már akkor fogorvoshoz fordulni, amikor bizonyos ingerekre (hideg, meleg, édes) érzékenyen reagál egy fog.

A fellépő fájdalom sem annyira mérvadó, hiszen egyénileg más és más jellegű lehet: tompa, éles, lokális, kisugárzó vagy rohamszerű. Ha nem fordulunk időben szakszerű segítségért, a fogbél néhány nap leforgása alatt elhalhat.

Mikor van szükség gyökérkezelésre?

Amikor a gyulladás már jelentős károkat okozott a fogbélben, a gyulladt és elhaló szövetállományt el kell távolítani a fogból.


Kell-e félni egy ilyen kezeléstől? Semmiképp. Ez ugyanis az irreverzibilis gyulladások leghatékonyabb kezelési módszere, amellyel megmenthető a fog. Nem is olyan rég még úgy gondolták, hogy a pulpitiszes, gyulladt fogakat nem lehet megmenteni. Hogy csillapítsák a fájdalmat, és megelőzzék más tünetek kialakulását, a fájós fogat egyszerűen kihúzták. A fogászati technológiák ugrásszerű fejlődésének köszönhetően azonban manapság már nincs ok aggodalomra: sem az esetleges fogpótlás miatt, sem a rutineljárásnak számító beavatkozást illetőleg, hiszen ezáltal megmenthető a fog.

Ahhoz, hogy a fogorvos eltávolíthassa a gyulladt, felpuhult, elhalt szövetet, először is hozzá kell férnie: helyi érzéstelenítésben kifúrja a fogat. Ezt követően minden egyes gyökércsatornát kitisztít és fertőtlenít, gyógyszeres tömést helyez bele, majd végül ideiglenes töméssel lezárja a fogat. 7-10 nap elteltével, ha a fog panaszmentes marad, a gyökércsatornákat egész a gyökércsúcsig végleges, hermetikus töméssel látja el.


A gyökérkezelések sikeressége meghaladja a 90 százalékot. Előfordul azonban, hogy a fájdalom utána sem szűnik, vagy bizonyos idő múltán újra visszatér, vagy a gyulladás valahogy mégis eléri a gyökércsúcsot – ilyenkor ún. gyökércsúcs rezekciót végeznek.

A rezekálás feltétele a gyökértömés megléte, amely szigorúan leér a gyökércsúcsig. Ha valamilyen oknál fogva maradtak ott kórokozók, az újra fellobbanó gyulladás és gennyesedés tályogképződéshez vezethet, amely aztán a gyökércsúcson keresztül az állcsont irányába terjed tovább. Ez a röntgenfelvételen árnyékot vet, így sötét foltként felismerhetővé válik. Ebben az esetben is el kell távolítani a gyulladt szöveteket és a fertőzött gyökércsúcsot.

Nagyon fontos tehát, hogy bármilyen gyanús fájdalom jelentkezésével forduljunk mihamarabb fogorvoshoz, mert a kezeletlen fogászati gócok a gyulladás véráramba kerülésével egész szervezetünkben károkat okozhatnak.

És azt se feledjük, hogy a gyökérkezelés csak akkor lehet eredményes, ha mi magunk is együttműködőek vagyunk: az elhalt, gyökérkezelt fogat a kezelést követően is alaposan tisztán kell tartani, hiszen jó szájhigiéniával még hosszú évekig jó szolgálatot fog tenni.